Az antik\u00fcth\u00e9rai mechanizmust tartj\u00e1k a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi anal\u00f3g sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai eszk\u00f6z\u00e9nek. Az \u0151si tudom\u00e1nyos m\u0171szer, amely egy kor\u00e1n „elfeledett” \u00f3kori technol\u00f3gia p\u00e9ld\u00e1ja, t\u00f6bb mint 2000 \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza, \u00e9s a csillag\u00e1szok \u00e9vtizedekig haszn\u00e1lt\u00e1k az \u00e9gi objektumok helyzet\u00e9nek el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9re – der\u00fclt ki egy 2017-es tanulm\u00e1nyb\u00f3l. A g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi Antik\u00fcth\u00e9ra sziget\u00e9n\u00e9l 1901-ben egy haj\u00f3roncs roncsai k\u00f6z\u00f6tt felfedezett titokzatos szerkezet r\u00e9g\u00f3ta felkeltette a modern tud\u00f3sok \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t, mivel a jelek szerint egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1nyr\u00f3l van sz\u00f3 – m\u00e1s hasonl\u00f3 eszk\u00f6z a korb\u00f3l nem ker\u00fclt el\u0151.<\/p>\n
A Glasgow-i Egyetem kutat\u00f3i most az eredetileg a t\u00e9rid\u0151hull\u00e1mok elemz\u00e9s\u00e9hez kifejlesztett statisztikai modellez\u00e9si technik\u00e1kat alkalmazt\u00e1k annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, hogy h\u00e1ny lyuk lehet a h\u00edres Antik\u00fcth\u00e9rai Mechanizmus egyik t\u00f6r\u00f6tt gy\u0171r\u0171j\u00e9ben. A felfedez\u00e9s idej\u00e9n az Antik\u00fcth\u00e9rai Mechanizmus er\u0151sen t\u00f6r\u00f6tt \u00e1llapotban volt, miut\u00e1n k\u00f6zel k\u00e9tezer \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt az \u00e9gei-tengeri Antik\u00fcth\u00e9ra sziget\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 haj\u00f3roncsok k\u00f6z\u00f6tt, amelyr\u0151l a szerkezet a nev\u00e9t kapta. A cip\u0151sdoboz m\u00e9ret\u0171 szerkezet bonyolultan megmunk\u00e1lt fogaskerekekb\u0151l \u00e1ll, amelyek meglep\u0151en bonyolultak az i. e. 2. sz\u00e1zadban. A szerkezet \u00e9vtizedes kutat\u00e1sa sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00e9zi vez\u00e9rl\u00e9s\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amely lehet\u0151v\u00e9 tette a kezel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy megj\u00f3solja a napfogyatkoz\u00e1sok kezdet\u00e9t, valamint kisz\u00e1m\u00edtsa a bolyg\u00f3k id\u0151beli helyzet\u00e9t. 2020-ban a tud\u00f3sok \u00e1ltal napt\u00e1rgy\u0171r\u0171k\u00e9nt azonos\u00edtott eszk\u00f6z egyik alkatr\u00e9sz\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt r\u00f6ntgenfelv\u00e9telek \u00faj jellemz\u0151ket t\u00e1rtak fel, amelyek k\u00f6z\u00f6tt a gy\u0171r\u0171 alatt szab\u00e1lyos t\u00e1vols\u00e1gban elhelyezked\u0151 lyukak sora szerepelt. Tekintettel a s\u00falyos er\u00f3zi\u00f3ra, ezeknek a gy\u0171r\u0171knek a jelenl\u00e9te felismerhet\u0151, b\u00e1r sz\u00e1muk tov\u00e1bbra is tiszt\u00e1zatlan: becsl\u00e9sek szerint az eszk\u00f6znek ez a s\u00e9r\u00fclt r\u00e9sze egykor 347 \u00e9s 467 lyuk k\u00f6z\u00f6tt lehetett.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az antik\u00fcth\u00e9rai mechanizmust tartj\u00e1k a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi anal\u00f3g sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai eszk\u00f6z\u00e9nek. Az \u0151si tudom\u00e1nyos m\u0171szer, amely egy kor\u00e1n „elfeledett” \u00f3kori technol\u00f3gia p\u00e9ld\u00e1ja, t\u00f6bb mint 2000 \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza, \u00e9s a…<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":66,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[27],"tags":[],"class_list":["post-99","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=99"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":100,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99\/revisions\/100"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/66"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=99"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=99"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=99"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}