{"id":472,"date":"2024-10-24T12:29:30","date_gmt":"2024-10-24T12:29:30","guid":{"rendered":"https:\/\/manipscope.com\/?p=472"},"modified":"2024-12-16T07:31:12","modified_gmt":"2024-12-16T07:31:12","slug":"valodi-urfotok-amelyeket-nehez-elhinni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/manipscope.com\/?p=472","title":{"rendered":"Val\u00f3di \u0171rfot\u00f3k, amelyeket neh\u00e9z elhinni"},"content":{"rendered":"

Ma a kozmosz legelk\u00e9peszt\u0151bb \u00e9s leghihetetlenebb k\u00e9peib\u0151l mutatunk egy v\u00e1logat\u00e1st.<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

NASA\/Voyager halv\u00e1nyk\u00e9k pont.<\/p>\n

Els\u0151 pillant\u00e1sra \u00fagy t\u0171nik, hogy ez a f\u00e9nyk\u00e9p egy atomot vagy m\u00e1s mikror\u00e9szecsk\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edt meg, de ez nem \u00edgy van.
\n1990. febru\u00e1r 14-\u00e9n az amerikai Nemzeti \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (NASA) k\u00fcl\u00f6nleges parancsot adott a Voyager 1 \u0171rszond\u00e1nak, amelyet a h\u00edres csillag\u00e1sz, Carl Sagan k\u00e9rt. Ekkor a szonda m\u00e1r befejezte els\u0151dleges k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, \u00e1tl\u00e9pte a Neptunusz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a Kuiper-\u00f6v fel\u00e9 tartott. \u00c1tir\u00e1ny\u00edtotta kamer\u00e1j\u00e1t, \u00e9s egy sor k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett a Naprendszerr\u0151l, k\u00f6zt\u00fck ezt is. Ezen egy halv\u00e1ny k\u00e9k pont, a F\u00f6ld l\u00e1that\u00f3, 6,05 milli\u00e1rd kilom\u00e9terre a szond\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

<\/p>\n

A Hold \u00e1thalad a F\u00f6ld korongj\u00e1n. NASA\/Deep Space Climate Observatory (DSCOVR)<\/p>\n

<\/p>\n

Egy \u00fajabb \u00e9rdekes fot\u00f3 a NASA fot\u00f3sorozat\u00e1b\u00f3l. Sok \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9leti szakember \u00fagy v\u00e9li, hogy ez a fot\u00f3 a bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy az \u0171r mint olyan nem l\u00e9tezik, hogy mindannyian egy idegen vagy isteni kupola alatt \u00e9l\u00fcnk. Erre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre az\u00e9rt jutottak, mert a Hold nem t\u0171nik val\u00f3s\u00e1gh\u0171nek a fot\u00f3n, \u00e9s szokatlan sz\u00edn\u0171.
\nA fot\u00f3 a DSCOVR kamer\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt, amelyet nem sz\u00ednes k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re terveztek, hanem a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. T\u00edz \u00e9rz\u00e9kel\u0151je lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az infrav\u00f6r\u00f6st\u0151l az ultraiboly\u00e1ig terjed\u0151 keskeny s\u00e1vokban k\u00e9sz\u00edtsen k\u00e9peket, ami sz\u00fcks\u00e9ges a l\u00e9gk\u00f6r oxig\u00e9n-, hidrog\u00e9n-, sz\u00e9n-dioxid- \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ill\u00e9kony vegy\u00fcletek tartalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

<\/p>\n

A tranzitot bemutat\u00f3 k\u00e9psorozat<\/p>\n

E tekintetben a DSCOVR nem b\u00fcszk\u00e9lkedhet j\u00f3 sz\u00ednvisszaad\u00e1ssal. A spektrum k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pek feldolgoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s egyetlen k\u00e9pp\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1val a F\u00f6ldr\u0151l ismer\u0151s k\u00e9pet kaphatunk.
\nA Holdon azonban nincs oxig\u00e9n, hidrog\u00e9n vagy m\u00e1s g\u00e1zok, csak szikl\u00e1k, \u00e9s a DSCOVR-t \u00e9s kamer\u00e1j\u00e1t nem a szikl\u00e1k azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra tervezt\u00e9k, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban nem tudja el\u00e1rulni a sz\u00edn\u00fcket. Ez\u00e9rt a Hold \u00fagy n\u00e9z ki a k\u00e9peken, mintha gyenge min\u0151s\u00e9g\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafika lenne.<\/p>\n

<\/p>\n

A Nap \u00e9szaki p\u00f3lusa, ESA\/Ulysses<\/p>\n

<\/p>\n

Az al\u00e1bbi \u0171rfelv\u00e9telen a Nap \u00e9szaki p\u00f3lus\u00e1t l\u00e1thatjuk. Ez egy kompozit k\u00e9p, amelyet az ESA (Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g) eur\u00f3pai tud\u00f3sai k\u00e9sz\u00edtettek az Ulysses (Odyssey) \u0171rszonda seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A Nap felsz\u00edn\u00e9nek ezt a r\u00e9sz\u00e9t a F\u00f6ldr\u0151l nem lehet l\u00e1tni.
\nAmi \u00e9rdekes, hogy az Odysseus szonda egy\u00e1ltal\u00e1n nem rendelkezik hagyom\u00e1nyos video- vagy fot\u00f3kamer\u00e1val. Az ultraibolya, gamma- \u00e9s r\u00f6ntgens\u00e1vban k\u00e9sz\u00edt k\u00e9peket, \u00e9s ezt a fot\u00f3t a szonda adatainak feldolgoz\u00e1sa ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az ESA tud\u00f3sai.<\/p>\n

<\/p>\n

Fekete lyuk a Messier 87 galaxis k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban ESA\/NASA\/EHT<\/p>\n

Az EHT (Event Horizon Telescope) r\u00e1di\u00f3teleszk\u00f3pok egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 komplexuma lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az M87 galaxis k\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 hatalmas fekete lyukr\u00f3l el\u0151sz\u00f6r k\u00e9sz\u00edtsenek f\u00e9nyk\u00e9pet. Ahhoz, hogy ezt az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pet kellett szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek feldolgozni csak hihetetlen mennyis\u00e9g\u0171 adatot, mintegy 5 petab\u00e1jt, ez olyan sok, hogy k\u00f6nnyebb volt sz\u00e1ll\u00edtani merevlemezek rep\u00fcl\u0151vel, mint az adatokat az interneten kereszt\u00fcl. A rendszer \u00f6sszes r\u00e1di\u00f3teleszk\u00f3pj\u00e1t gondosan kalibr\u00e1lt\u00e1k, hogy egyetlen k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtsenek. Jelenleg ez az egyetlen k\u00f6zvetlen k\u00e9p egy fekete lyukr\u00f3l a vil\u00e1gon.<\/p>\n

<\/p>\n

A Messier 87 galaxis k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban l\u00e9v\u0151 fekete lyuk modellez\u00e9se, hogy hogyan kellene kin\u00e9znie<\/p>\n

<\/p>\n

Ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a fekete lyukr\u00f3l kapott k\u00e9pet a modellez\u00e9ssel kapott k\u00e9pekkel, l\u00e1thatjuk, hogy nagyon hasonl\u00f3ak.<\/p>\n

\"\u0418\u0437\u0432\u0435\u0440\u0436\u0435\u043d\u0438\u0435<\/p>\n

Vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s a Jupiter m\u0171holdj\u00e1n, az I\u00f3n. NASA\/Galileo<\/p>\n

Ezt a szokatlan jelens\u00e9get a Galileo \u0171rszonda a Jupiter egyik m\u0171holdj\u00e1n, az I\u00f3n r\u00f6gz\u00edtette. A Naprendszerben az Io rendelkezik a legnagyobb vulk\u00e1ni aktivit\u00e1ssal, felsz\u00edn\u00e9n t\u00f6bb mint 400 akt\u00edv vulk\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Ez az Io Jupiterhez val\u00f3 k\u00f6zels\u00e9g\u00e9nek \u00e9s er\u0151sen elny\u00falt p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ami er\u0151s \u00e1rap\u00e1ly-s\u00farl\u00f3d\u00e1st okoz a m\u0171hold belsej\u00e9ben, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben felmeleged\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n

\"\u0423\u0433\u043b\u0443\u0431\u043b\u0451\u043d\u043d\u043e\u0435<\/p>\n

A Hubble m\u00e9lymez\u0151je. NASA\/Hubble<\/p>\n

A vil\u00e1gegyetem hatalmas – ez jut azonnal esz\u00fcnkbe, amikor ezt a f\u00e9nyk\u00e9pet n\u00e9zz\u00fck. Ez a kozmoszr\u00f3l eddig k\u00e9sz\u00fclt legm\u00e9lyebb optikai tartom\u00e1nyban k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tel, ha el\u00e9gg\u00e9 igyeksz\u00fcnk, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5,5 ezer galaxist sz\u00e1molhatunk meg rajta.
\nEz a k\u00e9p 2012-ben jelent meg, az \u00e9jszakai \u00e9gbolt egy nagyon kis szelet\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja. Annyira kicsi, hogy ha kiny\u00fajtjuk a karunkat, az egyik ujjunk k\u00f6rm\u00e9vel elfedhetj\u00fck. Ugyanakkor a k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 \u00f6sszes objektum olyan halv\u00e1ny, hogy nemcsak szabad szemmel, de m\u00e9g amat\u0151r t\u00e1vcs\u00f6vek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sem l\u00e1thatjuk \u0151ket. Ez\u00e9rt, ha csak az \u00e9gboltnak ezt a r\u00e9sz\u00e9t n\u00e9zz\u00fck, csak s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get l\u00e1tunk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ma a kozmosz legelk\u00e9peszt\u0151bb \u00e9s leghihetetlenebb k\u00e9peib\u0151l mutatunk egy v\u00e1logat\u00e1st. NASA\/Voyager halv\u00e1nyk\u00e9k pont. Els\u0151 pillant\u00e1sra \u00fagy t\u0171nik, hogy ez a f\u00e9nyk\u00e9p egy atomot vagy m\u00e1s mikror\u00e9szecsk\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edt meg, de ez…<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":476,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[30],"tags":[],"class_list":["post-472","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ur"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/472","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=472"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/472\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":522,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/472\/revisions\/522"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/476"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=472"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=472"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/manipscope.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=472"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}